LEAN PROBLÉMAMEGOLDÓK KÉZIKÖNYVE

A legtöbb cégvezető és csapat automatikusan az ismerős és standard problémamegoldó módszerekhez nyúl, amikor bármilyen gonddal szembesül, de ezzel felesleges nehézségeket, frusztrációt, csúszásokat és hatékonyság-csökkenést okoznak a probléma megoldása során – már amennyiben a probléma egyáltalán megoldódik! Másképp fogalmazva: újra és újra a régi kalapácshoz nyúlnak, mintha mindegyik üzleti probléma ugyanaz a szög volna.A Lean problémamegoldók kézikönyve című könyvben a szerző, Art Smalley, a folyamatos fejlesztés szakértője, megmutatja, hogyan törhetünk ki ebből a csapdából. Meglátása szerint a legtöbb üzleti probléma négy fő kategóriába sorolható, amelyek más-más gondolkodási folyamatot, fejlesztési módszert és menedzsment-megközelítést igényelnek. Ezek az alábbiak:1. Hibaelhárítás: reaktív folyamat, mely során gyorsan megszüntetjük az abnormális állapotokat azzal, hogy haladéktalanul visszatérünk az ismert standardhoz.2. Standardtól való eltérés: strukturált problémamegoldó folyamat, amely elsősorban a gyökérokot veszi célba a probléma definiálása, célkitűzés, elemzés, ellenintézkedések foganatosítása, ellenőrzések, standardok és nyomon követő tevékenységek révén.3. Célállapot: folyamatos fejlesztés (kaizen), amely túlmutat a meglevő teljesítményszinteken, hogy ezáltal új és jobb standardokat vagy állapotokat érjünk el.4. Nyíltvégű és innováció: szakadatlan törekvés a kreativitás és egy jövőkép vagy ideális állapot szintézise révén, amely radikális fejlesztésekkel jár és a jelenlegi szinten túlmutató, nem várt termékeket, folyamatokat, rendszereket hoz létre, vagy értéket teremt az ügyfél számára."A szervezetek és egyének, bármely szinten legyenek is, rendre belesétálnak ebbe a csapdába: egyetlen elsődleges és standard megoldásuk van minden problémára" – állítja Smalley, aki a problémamegoldást a Toyota híres Kamigo motorgyárában tanulta Tomoo Harada-tól, aki azokat a karbantartási tevékenységeket vezette, amelyek biztosították az Taiichi Ohno-féle innovációkhoz szükséges stabilitást a Toyota Termelési Rendszerben (TPS)."Mindegyik problémakategória-típusnak megvan a maga alrendszere és a felszínre kerülő mechanizmusa, menedzsment-megközelítése és nehézségi szintje" – fejti ki. – "Nincs minden helyzetre megfelelő egységes megoldás, és amikor a munkatársakat megtanítjuk az eszközök vagy technikák használatára, azzal még csak a felszínt kapargatjuk."A Lean problémamegoldók kézikönyve című könyvből megtanulhatjuk:A négy problémamegoldó megközelítést, amelyek szinte bármely üzleti probléma esetén hatékonyak;Hogyan érdemes az "abnormális helyzetek" kezelésétől elindulni az összetettebb problémamegoldó rutinok felé, amelyek fejlesztik az embereket és sokszínűbb folyamatos fejlesztési kultúrát hoznak létre;Mikor, hogyan és melyik típust érdemes használni, valódi példákon keresztül bemutatva;Melyek az egyes problémamegoldó típusok erősségei és korlátai;Melyek az egyes típusoknak megfelelő alrendszerek;Mi az időzítés és ütemezés fontossága minden egyes rutin esetében;Melyik a három fő ellenintézkedési típus, és mikor érdemes használni ezeket;A problémamegoldásban hogyan lehet a 4C-elvet felhasználni az 1. típus, azaz hibaelhárítás esetében;Mi a frontline szupervizorok kritikus szerepe a hibaelhárításban;Melyik a 2. típusú – standardtól való eltérés – problémamegoldást igénylő két állapot;Mi a 2. típusú problémamegoldás hét alaplépése, és azok legfontosabb pontjai;Miben különbözik a 3. típusú problémamegoldás az 1. és 2. típustól;A 3. típusú szemlélet miért alkalmazható bármely tevékenység – gyártás, szolgáltatások, egészségügy, logisztika; közigazgatás stb. – esetében;Melyek a szakemberek meglátásai a design szemlélet és az innováció modern, 4. típusú problémamegoldó megközelítéséről;Milyen tételekből áll a 4. típus ellenőrzőlistája;Melyik az a hat alternatív téma, amely az összes problémamegoldó típusra érvényes;Hogyan mérjük fel egy vállalat képességeit mind a négy típus és négy eltérő készségszint esetében;Mi a folyamatos fejlesz