EGY ÉVSZÁZADNÁL HOSSZABB ÉV

1968, Csehszlovákia. A megmerevedett kommunista rendszeren már jól látható repedések húzódnak, a diktatúra szorítása érezhetően enyhül. Az ország, a társadalom megújulás előtt áll, a szabadság bódító illatát hozza a szél. A csehszlovák reformtörekvések élére Alexander Dubček, az „emberarcú szocializmus” megálmodója, a Prágai Tavasz későbbi legendás alakja áll: az ő élettörténetét tárja elénk źuboš Jurík történelmi-életrajzi alapokon nyugvó, fikciós kerettörténetbe ágyazott regénye. Fiatalkorát, későbbi politikai szerepvállalását, a Szovjetunióhoz fűződő ellentmondásos viszonyát, tetteinek mozgatórugóit villantja fel műve epizódjaiban. Erős vonásokkal elevenedik meg a könyvben a 60-as évek Csehszlovákiájának fullasztó politikai légköre: a keményvonalas kommunisták merevsége, kegyetlensége, az emberek közt gyanakvást szító kommunikációs stratégiák, az ügynökök beszervezése s a mindent letaroló kommunista propaganda árnyékában a diáktüntetések agresszív megtorlása is. Diákok és tanáraik feljelentése, megfélemlítése, eltávolítása; majd a reformhullám 1968. augusztus 21-én elindított vérbe fojtása a szovjet és a vele szövetséges hadseregek bevonulásával a szabadságot akaró országba.