A TRADICIONÁLIS ÉS A MODERN KÍNAI JOG

Kínában a jog fejlődése az európai hagyományoktól teljesen eltérő utat járt be. Az európai értelemben vett jog Kínában létre sem jött, a tradicionális kínai jogrendszer minden külső hatástól mentesen fejlődött ki. Már az i.e. 3. században létrejött az a közigazgatási struktúra és jogrend, amelynek keretei több mint kétezer éven keresztül szinte változatlan formában maradtak fent. A kínai jogi kultúra egyik meghatározó jellemzője a jogosultságok hiánya és a kötelezettségek széles halmaza volt, amely kiterjedt állami büntetőpolitikával párosult.A tradicionális kínai jog intézményrendszere a 20. század politikai-gazdasági-társadalmi változásainak eredményeképpen eltűnt. A több évezredes jogi kultúra hagyományrendszerének egyes elemei azonban tovább élnek: a joggal kapcsolatos attitűdök, feltevések, elvek, értékek, mentalitás, viselkedési komplexek és egyes pszichológiai tényezők olyan mély struktúrákat alkotnak, amelyek a mai napig meghatározzák a kínaiak gondolkodását a jogról.Mao totalitárius államának összeomlása után az új vezetés a nyugati államok jogszabályait hívta segítségül a modernizációhoz, a hatalmi berendezkedés keretfeltételei és intézményrendszerének megoldásai azonban megmaradtak. Az elmúlt harminc évben Kína látványos modernizáción ment keresztül. A politikai és jogi reformok teljesen új állami működést honosítottak meg a régi keretrendszerben. Kína a szocializmus sajátos útját járja, miközben a korábban ellenségnek tekintett liberálkapitalista államok jogrendszerének szabályait ülteti át saját jogrendszerébe. A kínai jogi modernizáció tehát a tradicionális kínai jog, a kontinentális jog és a szocialista jog elemeiből egyaránt táplálkozik, miközben a kínai jogi kultúrától idegen jogintézményeket is a saját képére formálja.Kormány Attila munkája ezt a fejlődési utat követi végig a legfontosabb jogi források alapos bemutatásával, régóta égetővé vált hiányt pótolva a magyar jogtudományi irodalomban. Kötetünk méltán tart igényt a jogászhallgatók, a joggal