ZSIGERI NŐ

Csillében ülünk, kúszunk vele lefele a zsigeri nő belsejébe. Sötétbe vész a sínpár vége. Amikor már jócskán benne vagyunk, egy-két foltot (verset) világít csak meg valami ismeretlen fényforrásból jövő kusza fény: a nő belső tájegységeit. Nő felejt, nő combja hozzád ér a fonóŹdón, nő meghal. A nő méŹlye ismeretlen, de a nyoŹmában vagyunk.Hegedüs Kata egy óviláŹgi poszáta, aki akkor fütyül, ha kedve van hozzá. A képei burjánzanak, mégis rendet raknak a fejemben. Nem tudok szabadulni a gonŹdolattól, hogy „most még mindent meg tudnék találŹni, ha most kellene”. Aztán „egy pillanatra most van”. És csak ülünk a csillében, és megyünk tovább.Kemény Zsófi