VERSKULTÚRÁK – A LÍRAELMÉLET PERSPEKTÍVÁI

A líra kulturális, társadalmi, mediális, antropológiai vagy kognitív teljesítményére irányuló kérdezés hasz nosabb kiindulópontokat nyer, ha a költőiséget annak egy meghatározott funkcióra való redukálása helyett valamiféle funkcióteljességként, a nyelv funkcióteljességének talán egyedülálló megmutatkozásaként közelíti meg. Eugenio Coseriu egykori – részben Roman Jakobsonnak a költői nyelv „poétikai funkciójáról” alkotott klasszikus modelljével polemizáló – tétele alapján „a költészet a nyelv kibontakozásának/kibomlásának, a nyelv funkcionális tökéletességének a helye”. Ha ez így van, akkor a líraelmélet valóban utakat nyithat azon tudásformákhoz – és ezek történeti, kulturális rétegeihez és vetemedéseihez –, amelyek az ember önmagáról és a világáról szerzett ismereteinek, illetve (akár érzéki értelemben vett vagy nem racionalizálható) tapasztalatainak jelentést és alakot kölcsönöznek.A kötet szerzői:Agócs Péter, Balogh Gergő, Eisemann György, Ferenczi Attila, Gorove Eszter, Halász Hajnalka, Konkoly Dániel, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Laczházi Gyula, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, Mészáros Márton, Mezei Gábor, Molnár Gábor Tamás, Pataki Viktor, Pataky Adrienn, Simon Attila, Simon Gábor, Smid Róbert, Szabó Marcell, Tamás Ábel, Timár Andrea, Tolcsvai Nagy Gábor, Vaderna Gábor, L. Varga Péter, Vincze Ferenc