VAN-E JOGUNK A FENNTARTHATATLANSÁGHOZ?

Van-e jogunk a fenntarthatatlansághoz? Azaz van-e jogunk pazarló módon a jelennek élni, korlátlanul felhasználni a természeti erőforrásokat, köztük a fosszilis energiahordozókat, és nem törődni döntéseink távlati következményeivel? Végtére is – mondhatnánk –, a tulajdonhoz, a vállalkozáshoz, a személyek szabad mozgásához való jog, az autonómiánk védelme vagy az államok természeti erőforrásaik feletti szuverenitása – megfelelő jogértelmezéssel – mind felhasználhatók arra is, hogy körülbástyázzuk nemzedékünk fenntarthatatlan életmódját. A nemzetközi és a hazai környezetjognak a nemzedékek közötti méltányosság ugyan régóta az egyik alapelve, de a kezdeti jogértelmezés szerint ez csak egy jogi kötőerővel nem bíró, morális elvárás, amelyből nem származik az államokra nézve bíróság előtt kikényszeríthető kötelezettség.Mindez azonban változóban van. E könyv ezt a jogfejlődést mutatja be a hazai, néhány külföldi, valamint a nemzetközi bíróságok környezeti és klímaperes gyakorlatának tükrében a már kézzelfogható hatásokkal járó környezeti és klímaválság idején. Fókuszában az egyre sokasodó, jövő nemzedékek érdekeivel kapcsolatos bírósági eljárások állnak, amelyekben különféle felperesek a jövő nemzedékek hosszú távú környezeti, illetve éghajlati érdekeinek védelmét kívánják nemzeti és nemzetközi bíróságok előtt kikényszeríteni – immár egyre többször sikerrel. A könyv bemutatja, hogy bár e jövő nemzedékeket érintő perekben a felperesek perstratégiái igen sokfélék, hiszen számos jogalapot és eljárási utat használnak fel, a bíróságok ítéleteikben a jövő nemzedékek védelme kapcsán mégis hasonló eredményre jutnak. Nevezetesen, egyre többször korlátokat állítanak a jelen döntéshozói számára arra nézve, hogy a közép- és hosszú távú veszélyekkel és károkkal nem törődve, önkényesen leronthassák az utókor biztonságos és élhető jövőhöz fűződő jogát és érdekét.A könyv fejezetei számba veszik a nemzedékek közötti méltányosság alapelvével kapcsolatos nemzetközi és nemzeti bírósági gyakorlatot, tárgyalva többek között az Alkotmánybíróság környezetvédelmi döntéseit, valamint más nemzeti bíróságok klímaperben hozott ítéleteit, amelyekben mind központi szerepet játszik a jövő nemzedékek védelmének kötelezettsége. A könyv továbbá vizsgálja e kérdés megjelenését az Emberi Jogok Európai Bírósága legújabb éghajlatvédelmi gyakorlatában, valamint bemutatja, hogy a jövő nemzedékek védelmének kötelezettsége az Európai Unió jogából is számos ponton kiolvasható.A könyvet az előttünk álló környezeti és éghajlati problémák megoldási lehetőségei iránt érdeklődő jogász és nem jogász végzettségű olvasóknak egyaránt ajánljuk.