VÁLTOZATOK A GYERMEKLÍRÁRA II.

A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Karának irodalmi, kommunikációs és kulturális antropológia tanszéke a második olyan kötetet adja közre, amely komplex módon, több diszciplína (irodalomtudomány, nyelvfilozófia, folklór- és mítoszkutatás, pszichológia) oldaláról kísérli meg újragondolni a magyar gyermeklíra helyzetét és hagyományait. A gyűjteményes kötet írásainak első része a huszadik századi gyermeklíra anyaországi klasszikusaival, Kosztolányi Dezső, József Attila, Szabó Lőrinc, Gulyás Pál, Weöres Sándor és Csoóri Sándor gyermekköltészetével foglalkozik, míg a második rész a folklórihletésű költők munkásságát elemzi, a fókuszban az erdélyi alkotók, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár és Kovács András Ferenc gyermekverseivel. A Bódis Zoltán előszavával ellátott kötet mindenekelőtt a gyakorló óvópedagógusok, tanítók, illetve a pedagógusképzésben résztvevők érdeklődésére számíthat, de kereshetik irodalomtörténészek is, ugyanakkor a ma