VÁLTÓÁLLÍTÁS – DIKTATÚRÁK A VIDÉKI MAGYARORSZÁGON 1945-BEN

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti, 2014. szeptember elsejétől érvényes, öt évre szóló megállapodás adott lehetőséget arra, hogy a Vidéktörténeti Témacsoport a vidéken élő kutatótársakkal kiegészülő munkacsoportokra támaszkodva megszervezhesse munkáját. Kutatásaink súlypontját az 1940-es évektől bekövetkezett struktúraváltoztató jelentőségű társadalomtörténeti események vizsgálatára helyezzük. 1945 hetvenedik évfordulója eleve ösztönzést adott ahhoz, hogy lehetőleg új kérdések alapján szólaltassunk meg ismert és kevésbé ismert történeti forrásokat. Először is igyekeztünk közös nevezőre hozni több mint huszonöt fős kutatócsoportunk alapvető módszertani és forráselemzési célkitűzéseit. Abban kezdettől fogva kimondva-kimondatlanul egyetértettünk, hogy mondanivalónk megfogalmazása során a régi elfogultságok helyébe semmiképpen nem állíthatunk újakat. Szakmai normáink egyik fontos értékéhez minden körülmények között igyekszünk ragaszkodni: a történeti forrásoknak alapvető vétójoga van bármilyen ideológiával vagy jelenből fakadó érzékenységgel szemben. A jelenkor-történeti viták, a nyilvánosságban sajátosan tovább folytatódó „miniháborúk” tükrében kellett megtalálnunk a kutatócsoport rövid és hosszú távon érvényesnek tekintett kérdéseit. Mindez persze korántsem olyan egyszerű, hiszen többek között értékrendek, nézőpontok és léptékek különbözése is befolyásolja a válaszainkat. Különösen így van ez 1945 esetében, az intézményesült erőszak, az 1990 előtti emlékezetpolitika és az emlékezetekben elraktározott emóciók konfliktusa miatt.