VAKU

"Évezredes vita folyik arról, vajon a Teremtő teremtette-e a világot, vagy netán már az első ihletett sugallat előtt beavatkozott a rossz erő, a demiurgosz. És ha egymaga teremtette, akkor miért lett ennyire tökéletlen és esendő? És mi az író dolga ebben a tökéletlen univerzumban? Ábrázolja a tökéletlenséget, legyen realista? Vagy szakadjon el napi esendőségeinktől és legyen idealista?Sztojcsev Szvetoszláv kívül áll mindkét paradigmán. Rövid, példa­beszédhez hasonló futamokat ír – de minden során átüt a világtapasztalat. Hogy tudhat ennyit egy író? És hogy lehet mégis – optimista? Mert Sztojcsev Szvetoszláv a maga képére formálta a példabeszédet. Írásaiban nem szakad el a világtól, az embertől, a mindennapoktól. Nem idealizál, ellenkezőleg – esendőségeink mélyére hatol. Minél mélyebbre jutunk, annál keményebb és világosabb lesz a tanulság, a konklúzió.És annál meghökkentőbb. A Vaku számtalan önarcképet villant elénk. Némelyik arc derűs, némelyik fáradt, van, amelyik eltorzul a fájdalomtól. De nem idegenek. Nem riasztanak, sőt. Arról árulkodnak, hogy Sztojcsev Szvetoszláv szereti az embert.Prágai Tamás"