TÚL A SÖVÉNYEN

A Túl a sövényen a szerző előző, Bajuszbögre, lefordítatlan című monográfiájának folytatása, továbbgondolása, egyes pontokon kiterjesztése, másokon fókuszálása. Míg az előző könyv a kulturális fordítástudomány hazai meghonosítását tűzte ki célul, jelen munka célja, hogy pontosabban leírja a magyar műfordítás-hagyomány speciális helyzetét, feladatait, eredményeit, társadalmi meghatározottságát, illetve általánosabb igénnyel megvizsgálja az irodalmi fordításnak azokat a tényezőit, amelyek nyelvpáronként, valamint a nyelvpárokon belül fordítási irányonként más stratégiákat követelnek és más ismérveket rendelnek a kulturális transzfer sikerességéhez. A könyv azt a feladatot vállalja magára, hogy tematizálja a fordítástudomány mindeddig alig érintett, specifikusan „kisnyelvi” aspektusait, amihez a magyar nyelv és kultúra pompás nézőpontot kínál, egyrészt mert a közelebbi és távolabbi szomszédaitól és mintáitól különböző eredettörténete dacára mindvégig fogékony maradt az európai kultúra hagyományai és leleményei iránt, másrészt mert az évszázadok során változó formában és mértékben ránehezedő marginalizáló nyomásnak ellenállva sikerült megőriznie identitását és identitásképző erejét.