THEATRUM MACHINARUM – MÚLTIDÉZŐ ZSEBKÖNVYVTÁR

A kora újkor idején a „múzeum” szó alatt a természet, a művészet és a tudomány templomát értették. A múzeum a naturalia, az artificialia és a scientifica, vagyis a természet, a művészet és a tudomány otthona volt, melyben a világ és benne az ember egy különleges, tudatos komponálással kialakított térben, egyfajta mikrokozmoszban jelent meg. Ebben az egy térbe sűrített, apró, mesterséges világban az automaták, ezek a változatos formában megjelenő, virtuóz művészeti és technológiai megoldásokkal kialakított önműködő szerkezetek keltették az élet illúzióját. A kötetben az automaták által válnak láthatóvá a 16–18. századi gyűjtemények kialakítása mögött meghúzódó eszmetörténeti irányzatok, valamint azok változásai. A kötetben alkalmazott művelődéstörténeti vizsgálati metódus tárgyakon keresztül nyitja meg és bontja ki a korszak szellemi irányzatait, s más történeti diszciplínák segítségével járja körül azok hatását a kora újkori ismeretszerzés módozataira.