Ahogy a cím is egyértelműen utal rá, ez a könyv egy régi téma, az „osztályviszonyok” értelmezése körül forog. Közelebbről az a kérdés áll középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről: a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján. Mindehhez a Polányi Károly által bevezetett piac- és redisztribúciófogalmakat hívja segítségül. Ezeket a '80-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazta a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Most ennek a 21. századi globális tőkés piacgazdaság keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet.A könyv szükségszerűen több szálon fut, így hangsúlyos szerepet kapnak benne a szociálpolitikai változások, a pénzbeli támogatások, a jóléti szolgáltatások, az állami foglalkoztatás kérdései, valamint a korábbi államszocialista modellről az „új” európai jóléti modellre történő átállás ellentmondásai illetve ennek tanulságai is. A fő cél azonban a rendszerváltás utáni negyed század során felhalmozott empirikus anyag mérlegelésén alapuló elméleti általánosítás, hogy ennek segítségével minél élesebben kirajzolódjanak a mai magyar társadalom struktúrájának alapvető összefüggései, és olyan modellhez jussunk, amely az empirikus társadalomkutatás során is elfogadható részletességben képes visszatükrözni az anyagi természetű egyenlőtlenségeket.A könyv tanulsága: a társadalmi struktúra és az „osztályviszonyok” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló államoknak a 21. század globalizálódott gazdaságában is meglehetősen nagy a hatalmuk a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására.

Ahogy a cím is egyértelműen utal rá, ez a könyv egy régi téma, az „osztályviszonyok” értelmezése körül forog. Közelebbről az a kérdés áll középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről: a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján. Mindehhez a Polányi Károly által bevezetett piac- és redisztribúciófogalmakat hívja segítségül. Ezeket a '80-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazta a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Most ennek a 21. századi globális tőkés piacgazdaság keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet.A könyv szükségszerűen több szálon fut, így hangsúlyos szerepet kapnak benne a szociálpolitikai változások, a pénzbeli támogatások, a jóléti szolgáltatások, az állami foglalkoztatás kérdései, valamint a korábbi államszocialista modellről az „új” európai jóléti modellre történő átállás ellentmondásai illetve ennek tanulságai is. A fő cél azonban a rendszerváltás utáni negyed század során felhalmozott empirikus anyag mérlegelésén alapuló elméleti általánosítás, hogy ennek segítségével minél élesebben kirajzolódjanak a mai magyar társadalom struktúrájának alapvető összefüggései, és olyan modellhez jussunk, amely az empirikus társadalomkutatás során is elfogadható részletességben képes visszatükrözni az anyagi természetű egyenlőtlenségeket.A könyv tanulsága: a társadalmi struktúra és az „osztályviszonyok” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló államoknak a 21. század globalizálódott gazdaságában is meglehetősen nagy a hatalmuk a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására.