TÁNCOSLÁBÚ

Norvégiában a nem túl távoli jövőben minden szép és rendezett… Túl vannak a járványokon, háborúkon, az orgazmus gombnyomásra működik és a szükséges gyermekáldásról béranyák gondoskodnak. A társadalmi érintkezés megfelelő mederbe terelve történik. Mindenki boldog. Vagy mégsem? „Mindketten fogták a kezemet, miközben az orvos behelyezte a megtermékenyített petesejtet. Olyan megalázónak éreztem, hogy utána sírtam, és mindez még rosszabb lett, amikor adtak nekem egy szívalakú ékszert, amit fel kellett tennem a nyakamba, mert ők azt szerették volna. Miután elmentek, Celine azt mondta, hogy levehetem és akár el is adhatom, mert a béranyákra nem szabad nyomást gyakorolni. Nem kellett szeretnünk a szülőket. A kapcsolat szakmai volt.” – Részlet a regényből