SZINETÁR 2. – ÖNÉLETRAJZ- SZERŰSÉG ÉS EGYEBEK

A Szabadság tér 17.-ben, a televíziós központtá avanzsált Tőzsde­palotában kőkorszaki viszonyok uralkodtak. Egyetlen picistúdió állt rendelkezésre, abban 40 fok meleg. Felvétel közben át meg átugráltunk a kábeleken, a művészi munka komoly fizikaitortúrát jelentett. Korábbi katonaéveimre emlékeztetett az a három hét, amit ezzel a darabbal eltöltöttem. Ráadásul nagyon picigázsit ajánlottak. Megkértem az illetékes vezetőt, hogy ha márilyen pocsékok a körülmények, legalább fizessenek többet. Aztmondta, megpróbálja és valószínűleg el is tudja intézni. Amikor azadás megvalósult, akkor lementem a pénztárba, és ott a beígértnélis kisebb összeg várt, mert még valami adót levontak.Én akkor megálltam a Szabadság téren a televízió előtt, és aztmondtam, soha többet ide be nem teszem a lábamat, aztán mégis betettem, és 28 évig ott is maradtam.