SZERELMEM ABBÁZIA – “TENGERRE, MAGYAR!”

A K.u.K. békeidők arisztokráciája és jólszituált polgársága számára az abbáziai Riviéra a vágyak netovábbja volt. A mediterrán tengerpart, illatos babérerdők, palotaszállók és villák csábítása gyógyulást, a la dolce far niente élvezetét jelentette és egy új életstílus szimbóluma lett, melyben az arisztokrácia megjelenése reklámként szolgált, a politikusok kapcsolatokat kötöttek, a művészvilág ihletet merített. A háttér? Ötletes menedzserek, orvosok, tudósok világa. A „mondén” osztrák Riviéra ellenpólusaként a kétfejű sas magyar „feje” sikeres gazdasági háttérrel, mesés tengeri kereskedelemmel, kikötőkkel és hajóparkkal, sokszínű kulturális aktivitással írta be magát a történelembe. Kevésbé hangosan, de feledhetetlenül.Abbázia és Fiume vagy Opatija és Rijeka? Elvették a tengerünket vagy csak a történelem hibáztatható, sőt hálátlan? Hogy ünnepelt a nép Ferenc József és II. Vilmos császár találkozásakor? Ferenc József csípős észrevétele a német császárné drága ruházatáról. Hogy mulatott a világhírű polihisztor, Sir R. F. Burton Abbáziában? Hogy méltatta Jókai Mór Rudolf trónörökös tudományos tevékenységét, aki néhány héttel Mayerling előtt még Abbáziában nyaralt? Vajon igaza lett-e a környezetvédő Ludwig Salvator főhercegnek a világhírűvé lett fürdőhely jövőjéről? Hogy semmisítette meg a Monarchia titkosrendőrsége a legmagasabb arisztokrácia képviselőit is, ha érdeke úgy kívánta? A tánc amerikai istennője, Isadora Duncan botrányai voltak-e nagyobbak, vagy Ferenc József „szép” Ottónak és „Luziwuzi”- nak becézett testvéreié? Sisi császárné és Andrássy gróf utolsó találkozásai, a Madonna del Mare tragikus története, Márai, Herczeg, Molnár és sok más magyar költő, író Adria által ihletett alkotásai. Színes történetek, meglepő fordulatok, magyar dicsőségünk, amit nem szabad elfelejteni.