SZEGÉNY YORICK – KORMOS ISTVÁN EMLÉKEZETE –

Apám halálát nem értettem, csak láttam valóságos alakját magam előtt: megy Ráró vagy Mecsér alatt a Holt-Duna kiöntéseiben, meztélláb, térdig gyűrt nadrágban, hogy csíkot fogjon nekem, esetleg cigányhalat, fölötte tüzek, oldalt mogyoróbokrok, toccsan a sárga víz, ahogy meríti talpát belé, szitkötők felhője a csillogó víz fölött, emer sehol; nádas vonul utána, gonoszon, mint valami ellenséges katonaság s egy hosszú nádszál hátulról utánahajol, orvul derékon üt, s apám két lezét maga elé tartva a vízbe bukik, bugyborékolás, csönd utána, vigyázzban a nádas- s nincs apám se.