SZÁRNYAS CSIGA

Az ötödik X felé közeledve a költő óhatatlanul számvetést készít, számvetésre kényszerül, vagy bevallja, vagy nem. Jász Attila számára ez visszatérési lehetőség fiatal kora kedvenc témájához, a mitológiához, de összevetve immár az általa megélt saját történeteivel. A klasszikus nagy témákat, amik az övéi is, szeretné újra tematikusan végigjárni a mitológia vezérfonalával, apa-fiú kapcsolatot, vagyis fiatalságot-öregséget (Daidalosz és Ikarosz mítoszán keresztül), a szerelmet, az elérhetetlen és a megéltet, a reménytelent és a kudarcba fulladt mindennapokat egyaránt (Orpheusz és Eurüdiké segítségével), bemutatni a fönt és lent, az ég és föld kapcsolatát, ahol az életünk zajlik (Hermész vezetésével). Van egy kezdő és egy záró rész, ahol egy általa kitalált lényt, a szárnyas csiga útját lehet követni egyéb mitologikus figurák társaságában. Öt ciklus tehát, szigorúan válogatott versekkel. Újraírva és gondolva mindazt, amit eddig tett, csinált, írt. Számvetés, természetesen, hova jutott, mire, ha egyáltalán.