RUMINI A FÉNYVIZEKEN

Kedves Olvasók!Ez a történet egy időben kezdődik a Szélkirálynő datolyaparti útjával, és jóval azután ér véget, hogy a hajó visszatért Ferrit-szigetről. Sajnos arra nem jutott időm, hogy lejegyezzem, mekkora bajba került időközben Egérország, mi történt a Szélkirálynővel Datolyapartról hazafelé, és hányféle veszélybe sodródtak tengerészbarátaink, mielőtt visszatértek volna Ferrit-szigetről. Pedig nem kevés bátorságra, leleményességre és szemtelenségre volt szükségük ahhoz, hogy kiverekedjék magukat a szorult helyzetekből! Szerencsére ők titkos üzenetekben és levelekben mindig beszámoltak kalandjaikról a barátaiknak. Ezeket a leveleket összegyűjtöttem, kiegészítettem néhány pandúrsági jegyzőkönyvvel, térképpel, újságcikkel, amíg összeállt belőlük egy újabb szövevényes kaland. Ha végigolvassátok a most következő leveleket, mindenre fény derül! Annyit szeretnék csak kérni tőletek, hogy Szkander Bob helyesírását ne tanuljátok el! Jó szórakozást és körömrágást kívánok mindenkinek!Berg JuditU.i.: Mivel a levélírók és bajkeverők közt gyakran felbukkannak a korábbi regényekből ismert szereplők, érdemes előbb elolvasni Galléros Fecó naplóját és Rumini korábbi kalandjait!