RONGYOSAN ÉS TITKOSAN A HAZÁÉRT

Mára köztudott hadtörténelmi tény, az első világháború utáni forradalmak, majd a tanácsköztársaság összeomlása utáni polgárháborús időkben a szegedi ellenforradalmi kormányt támogató fegyveres erők országszerte követtek el súlyos atrocitásokat. Az első világháború frontjairól hazatért, itthon korábban soha nem látott politikai, társadalmi és gazdasági összeomlást megtapasztaló, túlfűtött érzelmektől hajtott katonák kegyetlenkedését elsősorban a Prónay Pál alezredes, Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy és Héjjas Iván tartalékos főhadnagy irreguláris katonai vezetők nevével fémjelezhető fehérterror eseményei közül is kiemelkedik a Duna–Tisza közén 1919 és 1921 között zajló cselekménysorozat, mely egyúttal a két világháború között működő, számos alkalommal újraszerveződő magyar irreguláris katonai alakulatok genezisének is tekinthető. Héjjas Iván tartalékos főhadnagy, majd százados ugyanis az ország 1944-es német megszállásáig a magyar katonai és politikai elit tagja, a kormányzat főhivatalnoka, nem mellékesen különítményes múltjából és az ellenforradalmi rendszer kiépülésében játszott hathatós szerepéből kifolyólag Horthy Miklós kormányzó bizalmi embere volt. Ő kötött össze ugyanis az autoriter konzervatív kormányzattal egy olyan, elsősorban első világháborús veteránokból álló paramilitáris-parapolitikai hálózatot, amely a két világháború között végig ellentmondásos viszonyban állt az állammal, ám a hadvezetés e változó személyi összetételű, bár vissza-visszatérő tagokból szerveződő irreguláris katonai alakulatokat a saját céljai eléréséhez számos alkalommal felhasználta, és tette ezt elsősorban olyan cselekmények során, amelyek a mai hadtudományi terminológiával leginkább az irreguláris hadviselés, aszimmetrikus hadviselés és különleges katonai művelet címkékkel jellemezhetők. E kis könyv célja, hogy valamit bemutasson, feltárjon a két világháború között működő titkos irreguláris, különleges műveleti rendeltetésű magyar katonai alakulatok rendszerszinten kevéssé ismert, töredékes történetről, mely ugyanakkor a reguláris honvédalakulatok történetével együtt a magyar hadtörténelem szerves részét képezi.