RESTART

„Ha kinyitom a szemem, 3D-ben látom magam.Nézem a kezem. Végtelen sok pixelből áll. Reszket. Kéznek látszik, de a kép bármikorszéteshet.Én vagyok, és mégsem én.Mesélnem kell neked erről a világról, amit te nem ismersz. Nem tudod, hogy milyen érzés, ésszeretném, ha tudnád. Ez a teljes történet. Nemcsak az általam kiválasztott pillanatok vannakbenne, hanem azok is, amikben behúztam a függönyt. Amikor éjszakánként eljöttem ide, hogymegvívjak több száz, több ezer csatát.”Te is érezted már, hogy beszippant a játék?Sosem vetted komolyan a figyelmeztetéseket?Mennyire kell elveszítened a kapcsolatota valósággal, hogy azt mondd, elég?Meddig nem késő?Jonas egyre többet lóg a főiskoláról, egyre kevesebbet mozdul ki a barátaival, egyre inkább ajáték bűvöletében él. Mire eléri azt a pontot, ahol már ő maga is látja, hogy muszáj változtatni,már csak egy lépés választja el attól, hogy végképp elzárja maga előtt a saját életébevisszavezető utat…