POLTERGEIST

Dezső Márton „létezési változatait” jó olvasni. Még akkor is, amikor sóvárgások, keserűségek, kudarcok, csalódásoklátleleteit tárja elénk. Íme egy sokféleségében egységes,egyöntetű indulatában is színes alkat. „Keresi a dolgokhelyét”, de többnyire nem találja. „Megkeresi a dolgokárát”, rájön, hogy minden beárazható. Társadalmi látásaprecíz, illúziómentes. Éppilyen élesen látja párkapcsolatizsákutcáinkat is. Hajlik a józsefattilás számvetésre: „Nemrendülni meg / értelmes beszéden”. Szuggesztíven ábrázoljascifibe oltott világlátásunkat: „Egy meteorkráterbenlakom”. Alkot magán-genezismítoszt: „Isten teremtettmagának egy lakást / és egy társat, akit Fakutyának hívott”.Létrehozza a metafizikus sanzon fogalmát, ahol az„ujjé, a ligetben…” hangulatától biblikus fájdalmakig jutel: „A Liget téren villamos / találkozik buszokkal, / ahogyhulló skicclapok / bizsergő látnokokkal”. Hol töredékes,hol klasszikusan veretes, hol használati útmutatókat idézőenprózai, hol pedig anyanyelvi szinten hasznosítja újraa vershagyományt, például a „ledsütötte sávban”. Borúsvilágát nyelvi találékonysága és virtuóz képalkotói technikájateszik feledhetetlenné.Lackfi János