PAJZS ÉS KARD – BANGHA BÉLA ÉLETE ÉS ESZMEISÉGE

Klestenitz Tibor (1980) történész, politikaelmélet szakos bölcsész. 2011-ben doktorált az ELTE-n. Jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközponttudományos munkatársa, a Médiatudományi Könyvek című kiadványsorozat társszerkesztője. Fő kutatási területe az 1890 és 1945 közötti egyház-, sajtó- és propagandatörténet.Eddig megjelent kötetei: A katolikus sajtómozgalom Magyarországon 1896–1932 (2013), Katolikus nagygyűlések Magyarországon (Gianone Andrással, 2017),Fejezetek az egyházi sajtó történetéből (2020).Acies bene ordinata – jól rendezett hadsereg. A Pius pápák korában a katolikus véleményformálók ezzel a kifejezéssel írták le az egyházat, amely hierarchikus rendben átfogja és megszervezi a híveket, hogy összetartó, öntudatos közösségként vegyék fel a harcot a külvilág kihívásaival.Bangha Béla jezsuita szerzetes, a 20. század eleji magyar katolikus megújulás egyik vezetője ezen ideát szolgálta, szellemi termékeivel kardot és pajzsot kívánt adni hittestvérei kezébe. Életének középpontjában az egyházi tömegsajtó megteremtése állt: a Nyugat és a Huszadik Század ellensúlyozására létrehozta a Magyar Kultúra című folyóiratot, 1918-ban megalapította a Központi Sajtóvállalatot, amely a két világháború között a magyar sajtópiac megkerülhetetlen szereplőjévé vált. A páter publicistaként, apologétaként, a katolikus nagygyűlések és a rádió állandó szónokaként, az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus szervezőjeként, a „sajtóhölgymozgalom” alapítójaként közismert médiaszemélyiség volt.Megítélése megosztotta a közvéleményt: hívei a „sajtóapostolt”, az „új Pázmány Pétert”, ellenfelei a „sötétség lovagját”, a „fekete hercegprímást” látták alakjában. Jelen kötet bemutatja életének fő eseményeit, pályáját, valamint a kortársairakifejtett hatását.