ÖZÖNVÍZ – HÁROM KISREGÉNY

Szultan Rajev kirgiz újságíró, író, drámaíró, színházi rendező, politikus.1958-ban született a kirgizisztáni Zsoosban. Elvégezte a Kirgiz Nemzeti Egyetem újságírói szakát, és 1984-től újságíróként dolgozott. 1989-1991-ben az Aszaba című újság főszerkesztő-helyetteseként, 1991-2002-ben a Kirgiz Ruhu című újság főszerkesztőjeként dolgozott. 2005-2010-ben és 2013-2014-ben Kirgizisztán kulturális miniszteri posztját töltötte be. 2010-2012-ben a kirgiz államelnök, 2015 óta pedig a kirgiz miniszterelnök kulturális tanácsadója. 2022 óta a Nemzetközi Türk Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) főtitkára. Közéleti és irodalmi munkásságáért számos kirgiz állami kitüntetéssel és irodalmi díjjal jutalmazták. 2025-ben a Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. Művei közül magyarul a Kárhozat című regénye jelent meg 2023-ban, az Antológia Kiadó gondozásában.A jelen kötetben szereplő három kisregény (Özönvíz, Kasaba, A fiú, aki kezében tartotta a Napot) mély egyéni, társadalmi, filozófiai és vallási problémákat fogalmaz meg életről és halálról, a halálon túli élet lehetőségéről, az ember és a transzcendencia viszonyáról. Az Özönvíz – hátborzongató látomás arról, hogyan valósulhat meg a közeljövőben az Ószövetségből is ismert isteni büntetés. A Kasaba egy farkas életútján keresztül mesél életről és halálról, barátságról és szerelemről, az ember és a természet viszonyáról. A fiú, aki kezében tartotta a Napot egy gyengeelméjű kisfiú történetébe ágyazva beszél az aktuális társadalmi elvárások és a tradicionális, örök értékek összeütközéséről, és egy harmonikus világrend megvalósulásának vágyáról.A különböző tematikájú és eltérő cselekményű írásokat szorosan összeköti az emberiség jövőbeni sorsa iránt érzett és rendkívül szuggesztíven megfogalmazott aggodalom. Szultan Rajev írásművészetének erejét és hatását a meghökkentő metaforákban bővelkedő, sodró lendületű, az ősi kirgiz énekmondói hagyományokat is megidéző sajátos, egyéni művészi nyelv adja.