NOÉ BÁRKÁJÁN RÓZSATŐ – VÁLOGATOTT VERSEK

"A Beregszászról 1990-ben tágasabb hazájába „repatriált”, és annak északkeleti szögletében új lakóhelyet keresett költőnő verseit a – lélekben – mindvégig Kárpátalján maradásnak és az új otthonlét teremtésének élménye közösen határozza meg. Az előbb kisebbségi, majd peremvidéki sors, a teljesség kihívásaira felelő érzékenység és azizolálódás nyomatékai egymásra torlódó hullámokká feszülnek poézisében. Az ambivalens húrokkal teli léthálóból folytonosan a tér ésaz idő tágasabb köreibe tör ki a tekintete. A mindinkább csapdaszerűvé váló földi lét helyett az európai kultúra magasabb szféráiban keres lakható otthont. Ezért válik olyan utazóvá, akinek műveiben alenti sors hol sötét, hol világosabb kontúrjai mellett szinte állandó motívumkör lesz a nagy távlatokba szárnyaló kaland a civilizáció, a művészet és a transzcendencia csillagközi tartományaiba. Műveiben nemcsak saját sorsát és nemzete traumáit, hanem a történelem és akozmosz kereteibe zárt emberi időt is értelmezi. Vers-űrhajói olyan magasságokba repülnek a sárospataki kertből, hogy sugárzó erejükkel a glóbusz országnyi terepeiről is felfelé vonzzák a tekintetet."