NAGYTOTÁL

A kritikusok számára ritkán adódik lehetőség, hogy írásaikat kedvük szerint illusztrálhassák is, az olvasó többnyire csak utólag találkozik a kiállítással, színházi előadással, esetleg a kritika nyomán kap kedvet megtekintéséhez, vagy a már korábban látott műalkotásról, előadásról kialakult véleményét veti össze a kritikuséval. P. Szűcs Julianna évtizedek óta az egyik legismertebb képzőművészeti szakíró, kritikus, a Mozgó Világ főszerkesztője, emellett a Janus Pannonius Tudományegyetem professor emeritusa, éppen e kötöttségek miatt érezte fontosnak, hogy kritikái gyűjteményét gazdagon illusztrálva jelentesse meg, azok számára is élvezhető formában, akik az adott kiállításokat nem láthatták, vagy elkerülte figyelmüket egy-egy fontos, gyönyörködtető, vagy éppenséggel vitatható köztéri, építészeti mű. Ez a kötet ráadásul nem egy szimpla „best off” válogatás, hanem a cikkek között a szerző szoros kapcsolatot szerkesztett. Valójában kétszáz év magyar művészettörténete bontakozik ki az írásokból, amelyeknek témája szigorúan gyűjteményesen vagy csoportosan jeleníti meg kiszemelt példáit. Önkép – ahogy a kötet alcíme jelzi és ahogy a múzeumok, kiállítások, közterek láttatni akarják az ország művészetének saját múltját vagy gyorsan múlttá váló jelenét.