MEMÓRIA! ZAVAR? – MELLÉKHATÁS

Kit érdekel az egészségügy titokzatos világa? Szinte mindenkit! Filmek, tévésorozatok garmadája szól orvosokról, klinikákról, nővérekről, sürgősségi osztályokról, különös betegségekről. Nemhiába, hiszen ez a világ egy cseppet sem unalmas. A fehér köpenyek, klumpák, és zöld műtősruhák sterilnek tűnő sejthártyája mögött ugyanúgy megtalálható a szakmai elhivatottság, rátermettség, tapasztalat, emberi együttérzés, mint a kicsapongás, intrika, hatalomvágy, pénzéhség, botrányok, és persze a szex. Mindemellett – köztudottan – rengeteg humor is. Prof.Dr.Bonvy Iván igazságügyi orvos-szakértő évek óta gyűjti az általa belülről ismert hazai orvostársadalom és szakdolgozói kar legmeglepőbb és legmulatságosabb történeteit. Olyan sztorikat mond el – a távolabbi múlttól a közelmúlton keresztül napjainkig – és nemegyszer olyan titkokba avat be ebben a könyvében, amelyek bár jórészt bizonyíthatóan igaz történetek ugyan, de mégsem találhatóak meg a hivatalos szaklapokban. (Csak ízelítőül említem Rákosi lelkiismeretes sebészét, a Váci úti ámokfutót, vagy az anatómiatudós pornósztár, és a szófukar sztár-fogorvos esetét, hogy a zavart Viagra-kutatóról már ne is beszéljünk.) Aki belekezd az olvasásba – legyen bár laikus vagy szakmabeli – nem bánja meg, mert a szerzőnek tényleg van (mellék)hatása az olvasóra, és gondoskodik arról, hogy kedves "betegei" remekül szórakozzanak, sőt rendszeresen betegre röhögjék magukat. Ám a komolyabb értékeket keresők sem fognak csalódni. Hiszen az anekdota jellemeket, korokat, örök emberi helyzeteket idéz fel, másként feledésbemenő, de mégis felejthetetlen személyiségeknek állít emléket. A jól megírt anekdota irodalmi élmény. A szerző alaposan feldolgozza témáját, nem fukarkodik a korrajz, az emberi érzések, a kiélezett szakmai viták bemutatásával sem. Éppen ez adja igazi bukéját Dr.Bonvy írásainak, éppen emiatt nem lehet őket letenni. Hiszen egy anekdota gyakran többet árul el egy korról, egy szakmai miliőről, mint egy tudományos monográfia, miközben a nem ritka tragikus helyzetek és fájó nehézségek feldolgozását is enyhíti a gyógyító nevetés, az üdvözítő mosoly. Külön is felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a szerző – vállalva ennek kockázatát – szándékosan nem mondott le a valós élethelyzetek bemutatásához illő történeti hűségről és szakmai hangulatfestésről, így a szöveg kifejezetten kötetlen, szókimondó stílusban íródott.