MAGYAR IGEI SZERKEZETEK

A Magyar igei szerkezetek – A leggyakoribb vonzatok és szókapcsolatok szótára az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült, 2200 ige 6200 szerkezetét tartalmazza. Megfigyelhetjük, hogy a kommunikáció során folyamatosan igei szerkezeteket használunk, (egyszerű) mondataink általában egy igéből és annak bővítményeiből állnak. E szerkezetek teljes spektrumát fogja át ez a szótár, közülük a leggyakoribbakat mutatja be:–egyszerű vonzatos igéket (‘alkalmazkodik vmihez’ 22. oldal, ‘összehasonlít vmit vmivel’ 147. oldal),–intézményesült kifejezéseket (‘süt a nap’, ‘súlyosbítja a helyzetet’ 154. oldal),–idiomatikus szókapcsolatokat (‘szóba jön’ 85. oldal, ‘töri a fejét’ 170. oldal),–szólásokat (‘részvéttel osztozik vki bánatában’ 144. oldal, ‘eleget tesz a kötelezettségeinek’ 168. oldal),–és vonzattal is bíró igei szókapcsolatokat, azaz komplex igéket (‘tető alá hoz vmit’ 77. oldal, ‘felelősséget vállal vmiért’ 177. oldal).A szótár a magyar nyelvű lexikográfiában egyedülálló módon alkalmazza a szótárírást segítő modern nyelvtechnológiai eszközöket. Az anyaggyűjtés nagy mennyiségű szöveganyag – a 187 millió szavas Magyar Nemzeti Szövegtár – alapján, egy speciális számítógépes algoritmus segítségével automatikusan történt. A lexikográfusi intuíciót félretéve az anyaggyűjtés kizárólagos vezérlő elve a gyakoriság. Így minden igei szerkezethez valódi szövegből származó példámondatot, illetve gyakorisági információt tudtunk rendelni. A gyakorisági elv következménye az is, hogy minden igénél az adott igére jellemző szerkezeteket találjuk meg, legyen az szókapcsolat vagy vonzatos szerkezet.A hagyományos betűrendes szótári részben az igék köré csoportosítva találjuk meg a szerkezeteket gyakorisági mérőszámmal, példamondattal együtt. Emellett kiemelendő az öt különböző mutató, melyek a szerkezetek összehasonlítását teszik lehetővé öt különböző szempont szerint. A gyakoriság szerinti mutatóban adott gyakoriságú szerkezeteket kereshetünk. A keretek szerinti mutató segítségével azt vizsgálhatjuk, hogy egy igei keret (pl.: ‘vmit vmivé’ 348. oldal) mely igékkel társul. A szótár „kifordításaként” felfogható kötött szavak szerinti mutatóból derül ki, hogy egy adott főnév (pl.: ‘szerep’ 381. oldal) mely igékkel alkot szerkezetet. Az igekötős keretek, illetve alapige szerinti mutató segítségével pedig az igekötők tipikus viselkedését kutathatjuk (a ‘kel’ igekötős és igekötő nélküli szerkezetei például a 453. oldalon láthatók).Ajánljuk szótárunkat nemcsak a nyelvész szakmának, hanem az anyanyelv iránt érdeklődő nagyközönségnek is, fordítóknak, a magyar mint idegen nyelv oktatásában részt vevőknek és a haladó magyarul tanulóknak. Mindazoknak, akik kíváncsiak rá, hogyan épülnek fel a magyar nyelv ilyenfajta alapvető egységei, hogy adott ige mely főnevekkel és adott főnév mely igékkel alkot szerkezeteket.