LÉT ÉS ESEMÉNY

Alain Badiou (1937) korunk egyik legjelentősebb francia filozófusa. Filozófiai művei mellett matematikai közleményeket, drámát és regényt is írt. Határozott állásfoglalásai a bevándorláspolitika, a menedékjog, a munkajog és a szakszervezeti jogok kérdésében radikális baloldali gondolkodóra vallanak. Főműve, az 1988-ban megjelent Lét és esemény nagyszabású kísérlet a matematika legújabb eredményein alapuló filozófiai ontológia – vagy éppen Lacan, Derrida, Deleuze és más kortárs gondolkodók filozófiai felismerésein alapuló matematikai ontológia? – kidolgozására. Amint azt az előző mondat kérdőjele is mutatja, a mű továbbgondolásra érdemes kérdések sokaságát veti fel. Kiindulópontja Parmenidész Platón dialógusából ismert tételének – „ha nem létezik egy, akkor semmi sem létezik” – megfordítása: egy nincs, csak sok van; az egy nem más, mint a sok egynek-számolása. Ezen a ponton talál fogást a filozófián a matematika, hiszen par excellence a halmazelmélet alkalmas a sok matematikai megragadására. A halmazelmélet(ek)ből adódó, sokfelé ágazó következtetések filozófiai továbbgondolása Badiou művében a helyzet, az állapot, az esemény és a beavatkozás, a hűség és a kötődés, Leibniz, Rousseau és Hegel, Mallarmé, Hölderlin és mások műveinek matematikában megalapozott értelmezéséhez vezet. Badiou, baloldali meggyőződésének megfelelően, elsősorban politikai példákkal illusztrálja mondandóját, de az olvasó arra is rácsodálkozhat, milyen összefüggések kínálkoznak például Badiou matematikai ontológiája (filozófiai halmazelmélete) és a modern fizika olyan felismerései között, mint a kölcsönhatások kvantumos természete, vagy az egykor oszthatatlannak hitt elemi részecskék látszólag végeérhetetlen továbboszthatósága.