LÉGÖRVÉNY

"„Álmomban távolról beszél hozzám egy lány, nem ismerem, leveszem a magány ellen feltett utolsó lemezt, elhallgat ő is, s én hallgatom, ahogy hallgat velem, könnyei némán folynak végig az arcán, a baba halott, mondja, cigarettát tesz a szájába, és melankóliába ütközik.” (Zalán Tibor Nagy Lea verseiről)„Ez a kötet, Nagy Lea kötete, kétségtelenül idézi a költőelőd József Attilát, elsősorban abban, hogy szóteremtő képességgel, sajátos nyelvi leleményekkel lepi meg az olvasót, de még inkább idézi – szavaiban is! – Arthur Rimbaud-t, a kamaszköltőt, akinek szabadságvágya és „vadsága” éppen a költészetében tudott kiteljesedni.” (Petőcz András utószavából)"