LÁTÓSZÖGEK – ÜKH 2018

Csontos Márta verskötetének univerzumában együtt elevenednek újjá az olimposzi istenek és a keresztény Isteni Háromság, az alkotó ember Godot-váró személyes magánya, valamint Hamvas Béla egyetemes személytelensége. A költőnő végletekig kifinomult képeinek és gondolatainak hajszálfinom mívessége nemhogy csökkentené, sokkal inkább megsokszorozza a versbeszéd elemi intenzitását. Ahogy egyik költeményében írja: „nincs játszótársam a mértéktelen világmozgásban”, azaz a hagyományokra és a modernitásra kiterjedő egyetemes műveltségét senki másra nem hasonlító képi világban, eredeti tálalásban nyújtja át olvasójának.(Pósa Zoltán)