KÖNNYEDÉN

Lehet-e könnyedén élni? Mit jelent az, élni? Hogyan kell, hogyan lehet ezt csinálni? Laboda Róbert negyedik verseskötetében ezek a központi témák. Mint minden magára valamit is adó alanyi költő kötetében. S ki az, aki nem alanyi költő? Szóval, élni kéne, létezni, a tapasztalatok, érzések, a múló idő, az elmúló, szeretett emberek emlékképei, a gyerekkor máig ható képi és érzésvilága rezgésében. Ebben a kötetben az alanyi költőnek fel kellett nőnie önmagához, meg kellett birkóznia a veszteségeivel. Ki kellett csomagolni mindazt, amivel az ember úgy általában az életpálya felénél szokott elszámolni. És annyira tud ez fájni, hogy ezt csak versben lehet elmondani. Lépked a szerző, az alanyi költő, le-lenéz a múlt szakadékába, s felemeli a fejét a jövő elé lebegtetett, meghódítható hegycsúcsai felé. Közben, jelen van. Könnyed folyik. Kibukik az igazi én. Könnyed én. Könnyedén. Laboda Róbert negyedik kötetét ajánlja olvasásra a szerkesztő: Szászi Zoltán