KÁRPÁTERŐDÍTÉS 1940-1944 – AMIT AZ ÁRPÁD-VONALRÓL MÉG TUDNI SZERETNE

Románia 1944. augusztus 23-án bekövetkezett átállása a tengelyhatalmak oldaláról az antifasiszta koalíció oldalára gyökeresen változtatta meg a hadászati védelem addig tervezett elképzeléseit Dél- és Közép-Kelet Európában. Még augusztus 10-én vitéz dálnoki Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka a Békás-szorosban tartott egy alkalmazó megbeszélést, amelyen a hadtest legfontosabb beosztásait viselő személyek mellett jelen volt von Grolman vezérőrnagy, a német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport vezérkari főnöke is. A téma a Keleti-Kárpátok védelme volt, s részben első világháborús tapasztalatok alapján az a megállapítás született, hogy hét-nyolc hadosztállyal és a Székely Határvédelmi erőkkel- beleértve az erődszázadokat is – az ezeréves határt meg lehet védeni. Ez az elgondolás Romániával, mint szövetségessel, s nem mint a védelem hátában megjelenő ellenséggel számolt. A 2002-ben megjelent, Az Árpád-vonal, a magyar királyi honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban című könyvem ezen bővített kiadása kitér a Székelyföld körkörös erődítésére, vázlatai, térképmellékletei pontosan mutatják be a völgyzárakat. Szovjet és román források feldolgozásával árnyaltabb és pontosabb lett a kép, amely apáink, nagyapáink Kárpátokban vívott honvédő harcait mutatja be.Szabó József János