HOLTIG-ZENGŐ ÉG ALATT – VERSEK A ZENÉRŐL

A sokoldalú költő és prózaíró, irodalomtörténész e kis kötetében a muzsikával való kapcsolatáról vall. Életének egyik meghatározó találkozása Fischer Annie, a 20. század egyik legnagyobb zongoraművészének életművével volt:„A sok versemben és prózai írásomban megörökített kiváló zongorista, nagymamám, Fischer Annie baráti körének több évtizeden át tagja, Vaniss Margit jutott eszembe e könyv összeállításakor. Ő, pontosan úgy, mint ťAnnie néniŤ, minden művészi gőg esküdt ellensége volt. Olyannyira, hogy amikor 1969-ben vers és műfordítás kategóriában a Keszthelyi Helikon egyik aranyérmese lettem, nagymama a rövid gratuláció után szigorúan rám nézett és ennyit mondott: „Csak nehogy én, én, és megint csak én legyen ebből az éremből!” Úgy vélem, sikerül ennek a komoly intelemnek a jegyében élnem, hálásan mindazért a vigaszért és védelemért, amit a zenétől kaptam.” – írja a könyv fülszövegében; ez a gondolat, ez az ars poetica újra és újra megnyilvánul, valósággá válik a kötet minden versében. A költemények – amelyek különféle időpontokban, élethelyzetekben íródtak – egy valóságos hálaadó füzérré állnak össze, mivel a zene olyan mély érzelmeket vált ki a szerzőből, amely elég ritka a jelenkori irodalomtörténetben. Tény, hogy a költők jelentős része szerette, becsülte a zenét – nem tudok botfülű költőről, bár biztosan van – de kevesen vannak közöttük, akiknek egész életét és művészetét belengi a zene. Franz Schubert baráti körének nagy része költőkből állt, hiszen ő maga költő volt, a dalok egyedülálló mestere. Azonban nem csak a szöveges művek állnak kapcsolatban a költészettel. Gondoljunk csak Antonio Vivalditól, Liszt Ferencen át arra a programzenére, amelyet ma is sokan alábecsülnek. Pedig kimondva, vagy kimondatlanul, minden zenének van valami megfogható, vagy érzékeny, megfoghatatlan programja. Ezt a rejtvényt próbálja megfejteni sok szép költeményében Petrőczi Éva is, tehát elmondhatjuk, hogy ez a kis könyv nem csupán beszél hozzánk, hanem „zenél” is nekünk. E válogatás minden sora bebizonyítja, hogy az igazi zene egyben költészet, és a nagy zeneszerzők és előadóművészek mind-mind költők is. Johann Sebastian Bach életének történései, a sok személyi kudarc, a gyermekek oktatásának bosszúságai, saját gyermekeinek felnevelése természetes, hogy megkeserítheti egy művész életét. Ám nem ez történt, Bach művészetében – bár a szenvedés, a krisztusi tragédia és feltámadás, a mély hit van előtérben – sokszor mégis megtaláljuk a felszabadult humort és a mély drámai költészetet. Ha meghallgatjuk a zongora etűdöknek szánt Wohltemperiertes Klavier prelúdiumait és fúgáit, vagy a Goldberg-variációkat(amely a Klavierübung-Zongoragyakorlatok című sorozat darabja), egyszer csak egy életerős, fantáziadús, csodálatos költőember egyedülálló, vallomásos darabjait halljuk, egy mennyei világba kerülünk, ahol a tiszta költészet uralkodik.