HAZATÉRŐ SZAVAK NYOMÁBAN

Cseke Péter új riportkönyve két korszak határán ível át. Az írások nagyobb része még a Ceausescu-diktatúra idején született, amikor a szerző megmaradásunk reménységének jeleit kereste-figyelte – példamutató embereket keresve és találva: a Kis-Küküllő menti Kibéden ősi időkből megőrzött balladákat a feledéstől megmentő, vagy a Fekete Körös-vidéki Nagyzerinden művésztelepet és képtárat létrehozó falusi tanárokat, a Homoród mentén a kollektivizálásban fuldokló falvakban élénk kulturális életet támasztó művelődési ház-igazgatókat, moldvai falvakba száműzött és ott példásan helyt álló magyar orvosokat, a csombordi gazdasági iskolában kertész-, szőlész-, mezőgazdász-nemzedékeket nevelő tanárokat. A most kötetbe gyűjtött írások azonban nem csupán adott idők termékei. Cseke Pétert nem hagyják nyugton az egyszer felfedezett példák – időről időre vissza-visszatér riportjainak korábbi helyszíneire, s ezzel nem egyszer évtizedeken átívelve követi állandóságukat a változó világban, távlatot adva a belőlük sugárzó reménységnek.Van a kötetben néhány írás, amely az 1989-es korforduló utáni eseményeket (a magyar nyelvű rádió- illetve televízióadások újraindulását) eleveníti fel – ezekben megelőző írásokban érzékelhető időtávlat fordítva működik: a két stúdió naprakész megjelenésének titka ezeknek a közösségeknek évtizedeken át kiforrott szellemiségében rejlik. Jövőnk záloga a közösségért élő, a cselekvés lehetőségét bármely helyzetben megtalálni képes ember – ez a kötet írásainak időszerű üzenete.