HÁNY NAP MÉG A VILÁG?

Korunk egyik legelismertebb történésze bemutatja, hogyan születtek modern tudományaink a középkori apokaliptikus gondolkodásból.Milyen terme´szetű vajon a pokol tüze? E´ghetőek-e a lelkek, ha anyagtalanok? A ko¨ze´pkori eszkatolo´gusok gondolatai, i´ra´sai és pre´dika´cio´i felra´zta´k e´s ve´g ne´lku¨li kutakoda´sra o¨szto¨no¨zte´k a hi´vo?ket, a teolo´gusokat e´s a terme´szetfilozo´fusokat. A tu´lvila´got evila´gi elemze´si mo´dszerekkel ragadta´k meg, tudoma´nyos-fizikai e´rvekkel ta´rta´k fel, azaz elkezdte´k szekulariza´lni.„Mine´l ko¨zelebb jut a vila´g a ve´ghez, anna´l sze´lesebbre nyi´lik a tuda´s kapuja” – írta Nagy Szt. Gergely.A ko¨zelgo? ve´g kezdette´, a tudoma´ny kezdete´ve´ lett.Johannes Fried (1942) professzort, a középkorkutatás megújítóját a legeredetibb történészek egyikének tartják. Gyakran meglepő gondolatait heves viták és nagy szakmai elismerések kísérik.