HALOTT VAJDASÁGIAKAT OLVASVA (VERSEK, ÁTKÖLTÉSEK, MÁSOLATOK)

Egy sajátos „holtak enciklopédiája” délvidéki írókról, költőkről, művészekről, akik 1918 és 2001 között a Vajdaságban éltek és alkottak. Ötvenöt délvidéki személy, ötvenöt sors. Közülük néhányan Magyarországról emigráltak Jugoszláviába, többen Jugoszláviából emigráltak Magyarországra és más országokba, sokan elpusztultak, eltűntek a második világháború vérzivatarában. Sok mindenben különböztek egymástól, de egyvalami közös volt bennük: hosszabb vagy rövidebb ideig a „borús, bús, lomha Bácskában”, a Délvidéken (a Vajdaságban) éltek. – „Ezek a versek, melyeknek újkori példányait pl. föl lehet lelni a magvetős Szép versekben, a nyár legszebb eseményei voltak nekem. Metszetek. Kivonatok. Egy mondatba sűríti az életet, vagy az élettörténés novellisztikus, parabolaszerű mikéntjét, efféle mondatokat sorakoztat szépen, szellősen egymás után, ilyen mondatokkal mintegy kibéleli, levegősíti a versteret, és mire egy-egy költemény végére érek, meghalok, legalábbis sírok. Emberi életek a dunsztosüvegben, nesztek. Ötvenöt írói/költői nevet számoltam, meg még az újak. Ezek az emberek nekünk mind testvéreink, a véreink voltak. Erről ennyit. Nagyon finom.” Darvasi László, 2019