GLENN GOULD – EGYÁLTALÁN NEM TARTOM MAGAM KÜLÖNCNEK

Legendás muzsikusokról szóló legendás portréfilmek alkotójaként Bruno Monsaingeon alighanem korunk egyik legismertebb dokumentumfilm-készítõje. Richter, a rejtély címû filmjének anyagából nagy sikerû könyvet adott közre, amely a Holnap Kiadónál néhány évvel ezelõtt magyarul is megjelent. Ennek párdarabja az a kötet, amelyet az olvasó most a kezében tart, s fõszereplõje a Monsaingeon számára talán legfontosabb elõadómûvész, Glenn Gould. A negyed százada elhunyt, zseniális kanadai zongoramûvész interjúi közül válogatva Monsaingeon kötete átfogó képet nyújt a 20. század egyik legkülönlegesebb mûvészpályájáról, egyben betekintést enged egy hallatlanul eredeti zenei gondolkodó szellemi világába. Most igaz kép tárul fel a kivételes tehetségû és sokoldalú zongoristáról. A könyv elsõ fele interjúgyûjtemény, ami lefedi Gould 1956-1980 közötti pályafutását. (Kiviláglik személyiségének és ízlésének fejlõdésvonala, majd az, hogyan válik a muzsikus az újságírók zsákmányává egészen a – csak lemezekkel, tanulmányokkal megszakított – visszavonulásáig.) A beszélgetések fiktívek, de Gould szavainak hitelét a már meglévõ interjúrészletek, írásai adják. A szerkesztõ emlékeit, személyes beszélgetéseit és filmjeit használja fel fõbb forrásaiként. A könyvet Rácz Judit fordította.