ESZPRESSZÓ ARKHIMÉDÉSSZEL

A matematikát viszonylag kevesen szeretik. A középiskola végeztével a legtöbben egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében hajítják a sarokba a matekkönyvet, hogy még csak gondolni se kelljen többé rá. A matematika azonban nem mond le rólunk, és úgy szövi át a mindennapjainkat, hogy észre sem vesszük. A közlekedési lámpák, a kávéfőző gép, a Google keresőmotorja, vagy épp a Netflix személyre szabott ajánlatai mind azon a matekon alapulnak, amit még az iskolában tanultunk.Az Eszpresszó Arkhimédésszel azoknak szól, akiket a matematika mindig is rettegéssel töltött el, és akik a matematikát valamiféle misztikus, kizárólag a beavatottak számára érthető tudománynak gondolták. Stefan Buijsman, a szemtelenül fiatal holland matematikus tömören és üdítően olvasmányos formában mesél könyvében a matematika elképesztő és szórakoztató világáról. Kiderül, miként vált a matek az évezredek során ijesztően absztrakt tudománnyá, és hogy ennek ellenére miért nem kéne tőle tartanunk, hiszen a segítségével a világot és a mindennapjainkat is jobban megérthetjük.„…sokaknak ma is ugyanaz jut eszébe a matematikáról, mint középiskolában. Egy tábla, sűrűn teleírva képletekkel. Elég egy pillantást vetni rájuk, és máris zúgni kezd az ember feje, ráadásul soha nem látjuk őket viszont az életben. Nem csoda, hogy sokan azt gondolják, a matek érthetetlen és haszontalan tudomány. Pedig épp az ellenkezője igaz: a matematika fontos szerepet tölt be a modern társadalmakban, ráadásul nem is olyan nehéz megérteni. Csak nem szabad megtorpanni a képleteknél, látni kell mögöttük a világot is. A Google példája rávilágít, mekkora hatással van a matematika a mindennapi életünkre, pozitív és negatív értelemben egyaránt. Az információk között válogató digitális szolgáltatások, mint a Google, a Facebook vagy a Twitter, könnyedén megerősíthetnek bennünket meglévő nézeteinkben. De példaként hozhatjuk az álhíreket is, amelyekkel nem véletlenül nehéz felvenni a harcot. Az előbbi jelenségekre részben az említett szolgáltatások működésmódja ad magyarázatot. Helyükön kezelni e jelenségeket csak akkor leszünk képesek, ha megértjük, miért éppen bizonyos internetes szolgáltatások erősítenek meg minket a gondolkodásmódunkban, és miért olyan nehéz változtatni ezeken.”Stefan Buijsman (1995) mindössze tizennyolc éves volt, amikor filozófiából diplomázott a Leideni Egyetemen. Ezután Svédországba utazott, hogy doktori disszertációján dolgozzon, s tizennyolc hónappal később meg is szerezte a doktori fokozatot. Jelenleg posztdoktori kutatás keretében matematikafilozófiával foglalkozik.