EGY BELGA REVOLVER – AVAGY „MIT IS ÉLTÜNK ITT MEG VOLTAKÉPPEN?”

A magyarok magányosak.Hajdan dorongok, vasak és Erő, csupa kétség és baj.Nincs (három a magyar) igazság.Történelmük túl érdekes, túl van rántva, túl sok benne a szép, és baszottul nem igazságos.Sok a király, személyesen nekem pedig feltörte a lábam a cipő az első plenárison.Lágy a szívük.Nem tudják rendesen elhagyni a nőket.Kivár, lapít, hátha történik valami.Odaszorítja az arcát egy édes, édes nő hasához, hallgatja a krutyogást.Hülye a szisztéma, nevetséges, de nem vicces, olyan rendelkezéseket hoznak, hogy attól nem veri ki őket a hideg veríték, mert vigyáznak rá, hogy ne figyeljenek oda.Általában nem jó semmi, bár nekem jó.Szokásuk érzékenykedni, erős a hajlam az érzékenykedésre.Az érzelgősségre, a túlzott meghatódásra.Jó szív, nem jó rendszer.Jó (, de csak) a(z olasz) fagyi.Kutya se figyel rájuk, nem beszélgetnek velük, ha beszélgetnek, akkor nem úgy.Nem azon a nyelven.Nem értik meg őket, úgy tesznek, mintha nem értenénekmagyarul.A nyeregben fölállva, megfordulva, vágtában hátrafelé nyilaznak.Volna puskaporunk, tudom, megbánnátok!