DIH – DIMENZIÓK III.

"""A szigetnek ötvennégy városa van. Nagy és pompás valamennyi. Nyelvük, szokásaik, szervezetük, törvényeik teljesen egyformák."" (Morus Tamás: Utópia)A Magyar Tudomány 2015-ös évfolyamában meghökkentő címmel jelent meg egy szociológiai elemzés jelenkori társadalmunkról: ""Demokratikus deficit, avagy öröklődő férfi homogenitás a társadalmi alrendszerek vezető pozícióiba"" (szerző: Trenka Magdolna). A diverzitás és a homogenitás számos tudományterületen közel hasonló értelmezéssel használt fogalmak – a sokszínűség és az egyneműség kifejezésére használt fogalompárról van szó –, amelyek csak látszólag ellentétesek egymással. Számos helyen felbukkannak akár konkrét, akár átvitt értelemben használják is őket. Az említett tanulmányban a ""férfi homogenitás"" a demokrácia deficitjeként értelmeződik, ennél fogva káros folyamatot vagy jelenséget határoz meg, amennyiben a demokráciát pozitív fogalomként értelmezzük. Azonban a két fogalom egybevetése közel sem ilyenegyszerű. A homogén szó erős összetartozást, egyértelmű szabályokat, könnyen értelmezhetőséget jelent, legyen szó egy vegyületről vagy akár a társadalomról. Ezzel szemben a diverzitás a sokféleség izgalmát, a választás lehetőségeit, szabadságát és a toleranciát képviseli. A diverzitás különösen a biológiában, az ökológiában képvisel határozott értéket, amelyet ismernünk és ma már leginkább védenünk kell. De a társadalomtudományokban is elfogadott fogalom a kulturális diverzitás elmélete, ahol a homogén társadalom éppen azt jelenti, hogy a társadalom fenntartásában minden egyén érdekelt, de az egyének sokféle indentitás, kulturális normarendszer, egyesület, csoportszerveződés mentén élik életüket. Ezt a homogén társadalom nemcsak tolerálja, hanem támogatja is. Itt a homogén ellentéte nem a diverz, hanem a heterogén, a töredezett társadalom. A diverzitás fogalma a tudományok közötti párbeszédben egyre inkább a fejlődésre való képességgel kezd összecsengeni.A III. Dimenziók konferenciakötet célja, hogy a társadalmi tér