DEÁK, ZALA, REFORMKOR

Molnár András levéltáros-történész – a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója – több mint három évtizede kutatja a reformkor történetét. Különböző kiadóknál több önálló könyve, folyóiratokban, évkönyvekben és tanulmánykötetekben pedig számos tanulmánya és forrásközleménye jelent meg Deák Ferencről, Zala megye reformkoráról, Batthyány Lajos grófról és az 1848 előtti időszak hadügyi reformkérdéseiről. E kötetbe elsősorban azokból a tanulmányaiból válogatott, melyek Deák Ferenc 1840-es évekbeli pályafutására, valamint a zalai reformellenzék és Deák kapcsolatára vonatkoznak. Ezek egyike az 1840-ben létrejött Deák-alapítvány első évtizedével, kettő az 1843. évi botrányos zalai követválasztással, egy-egy az 1845-ben kezdődött önkéntes nemesi adózással, a nyelvművelő diáktársaságok betiltása körüli, 1845 és 1847 közötti vitákkal, továbbá Deáknak az országos ellenzéki mozgalomban 1845-től 1848-ig betöltött szerepével foglalkozik, míg a hetedik Deák és Batthyány Lajos gróf párhuzamos reformkori pályafutását hasonlítja össze. Bekerült e kötetbe egy etnográfiai, illetve jogtörténeti írás is, mely Deák ügyészi véleménye kapcsán a cifraszűr viselése körüli bonyodalmakról szól. Ezek mellett további négy, a reformkori Zalával foglalkozó tanulmány kapott helyet a válogatásban: Zalaegerszeg mezőváros 1840-es évekbeli – országosan egyedülálló – önkormányzati reformjáról; Zala megye 1845. évi nemesi kataszteréről; a „fontolva haladó” Császár Ferenc közéleti tevékenységéről, valamint Széchenyi István gróf és a zalai ellenzék viszonyáról. A válogatást az 1848 előtti hadügyi reformkísérletekről szóló összefoglaló, valamint a Vas megye adminisztrátoráról, Zichy-Ferraris Bódog grófról készített tanulmány teszi teljessé.