CSONTOS JÁNOS, AZ EZREDVÁLTÓ MAGYAR DANTE

Csontos Jánosról, az 54 éves író-költő, újságíró, filmrendezőről monográfusa Vitéz Ferenc többek között manierista alkotóként beszél, ezt először Alföldi Jenő írta le egy Csontosról szóló esszében. A manierizmus úgy értendő, hogy túlteng nála a forma. Első szépirodalmi kötete, az Apróza az apróra tördelt, versszerű kisnovella, 2015-ös regénye, az Angyaldekameron a szintézisre törekvő nagyregény iskolapéldája. Ez utóbbi, önéletrajzi ihletésű művében feltűnnek Csontos életútjának állomásai, a hódoscsépányi gyermekévek, az ózdi iskola, a debreceni egyetemi – évek, s az újságírói pálya megannyi stációja, melynek két „végállomása”, a Magyar Nemzet és Magyar idők. Vitéz Ferenc részletesen elemzi Csontos publicisztikáját, tévéfilmes tevékenységét, érdekesség, hogy első nagy irodalmi filmjét Pósa Zoltánról készítette – Isten, vagy sátán, harmadik út nincs – Az ezeréves Pósa Zoltán címmel. Különleges bravúr, akár Guinness rekord is lehetne a Szonettregény, amely valóban manierista, túlteng benne a forma. Igazi csemege és ritkaság.