CSILLAPÍTHATATLANUL SZOMJAZZÁK A VÉGTELENT – BESZÉLGETÉSEK REIGL JUDITTAL

Az idén elhunyt Reigl Judit (1923–2020), a 20. század egyik kiemelkedő festője, saját szavaival „olyan nő volt, aki úgy gondolkodott és festett, mint egy férfi, noha tudta, hogy mindig mindenki egyszerre mind a kettő”. Reigl sosem vette tudomásul a határokat. 1950-ben a vakmerő és öntörvényű pályakezdő az aknamezőkön át hagyta el Magyarországot. Párizsban telepedett le, de élete végéig tudatosan a „senki földjén” maradt. Reiglt nem érdekelték, ezért nem is érinthették az avantgárd belharcai. Festészetét tízévenként megújítva – a vászon mindkét oldalára festve és ezzel túllépve a modernizmus „egyoldalúságán” – ő lett az, akinek végül is sikerült feloldania az ellentétet a absztrakt és a figurális között. Reigl sajátos életműve mára világszerte elismerésre talált: lenyűgöző vásznait a legszámottevőbb múzeumok őrzik.