BRÁCSAHÚR

„Huszonkettő március huszonnégy. Hajnal. Farkas Arnold Levente verseit olvasom. Papírsivatag göngyölődik föl előttem. Hiába ásom ki a homokból a pusztába kiáltott szavakat. Elhallgatok. Őrzöm a látszatot. A gondolattal játszok, míg elperegnek a lapok. A porba írok: ha az olvasó nem is, ez a sor megmarad.A dátumozott napok hordalékát betűzöm. Elképzelem a versírót, a papírsivatagon innen: Szigetmonostoron vagy Pócsmegyeren, családapaként, férjként, barátként, felebarátként. Vagy, egy másik változat szerint, költőként, amint összefújt cetlijei közé akaratlanul a szél jegyzetei keverednek éppen. (Minden bizonnyal végigsöpört a kéziraton, bár a zúgása ide már alig hallatszik el.) A kezeim közül pergetem a homokszemeket, mire megint elsimulnak az oldalak. Tovább olvasok. Mintha holt tengerként merülne (f)el bennem e tekercselődő papírföveny. Hány vödör szó hordható bele? Hogy kiöntene újra… hullámai kit vetnének partra?” Részlet Papp Máté fülszövegéből.Farkas Arnold Levente 1979-ben született Nagyváradon. Gyermekeivel és feleségével a Szentendrei-szigeten él. A brácsahúr a harmadik kötete.