BETUDÁS A NEMZETKÖZI JOGBAN

A nemzetközi jog egyre komplexebbé válásával és a globális folyamatok szabályozási igénye miatt egyre bővülő normaanyag következtében a nemzetközi jogban is kialakultak másodlagos normák, amelyek gyors fejlődésnek is indultak. Mivel az államok absztrakt entitásként nem tudnak maguk eljárni, minden nemzetközi jogilag releváns területen közvetítőkre van szükségük. Ennek következtében pedig egyre gyakrabban merül fel a nemzetközi jogvitákban az elsőre csak technikai részletkérdésnek tűnő, de végső soron gyakran túlzás nélkül egymillió dolláros kérdés, hogy egy adott természetes vagy jogi személy cselekedhetett-e az állam nevében, azaz kinek a cselekedete tudható be az államnak felelősségi vagy egyéb jogi szempontból. A humanitárius jogtól az immunitáson át a beruházásvédelemig a betudás értelmezése az egyik legfontosabb technikai kérdés, amelynek megítélése következésképp gyakran peres ügyek kimenetének tényleges eldöntője is. Mindez új és tekintélyes kihívást jelent a nemzetközi jogászok számára, hiszen a nagy tömegű és szofisztikált másodlagos normaanyag azonosítása és értelmezése a nemzetközi szokásjog alapos feltárását és dogmatikailag igényes, alapos elemzését igényli. Dr. Kajtár Gábor az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, az ELTE jogi karának tudományos dékánhelyettese. Jogász diplomáját summa cum laude minősítéssel az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 2004-ben, ugyanitt 2006-ban politológia MA szakon kitűnő minősítéssel diplomázott. A 2006/2007-es tanévben a Cambridge Universityn LL.M. diplomát kapott nemzetközi jogból, illetve uniós jogból. A 2015/2016-os tanévet a Harvard Egyetem jogi karán töltötte vendégkutatóként. Az MTA által odaítélt Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal 2018 és 2021 között a betudás kérdését kutatta a nemzetközi jog egyes területein. A Jessup és Telders nemzetközi perbeszédversenyeken tanítványaival elért kimagasló nemzetközi eredményeiért, valamint az OTDK-n szereplő diákjainak kiemelkedő sikereiért többek között Pro Ingenio Nívódíjat és Szenátusi Érdemérmet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől, Mestertanár Aranyérmet az Országos Tudományos Diákköri Tanácstól, valamint Elismerő Oklevelet az Igazságügyi Minisztertől.