AZ INTERPRETATÍV FENOMENOLÓGIAI ANALÍZIS ELMÉLETE, MÓDSZERTANA ÉS ALKALMAZÁSI TE

Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) a 2000-es években egyre fontosabb szerepet tölt be a kvalitatív pszichológiai kutatások között. Kezdetben főleg egészségpszichológiai témák kutatására alkalmazták, alapvetően a különböző „betegségtapasztalatok” megértésére. A módszer az egyes szám első személyű „felhasználói élmény” típusú vizsgálatokra alkalmas: legyen szó betegségélményről, egy honlapon történő tájékozódás mikéntjéről vagy egy piaci márka megtapasztalásáról. A „használói élmény” az IPA szerint legalább annyira szól az „élményről”, mint a „használóról”, tehát ha az élmény és az én összefonódására vagyunk kíváncsiak, akkor érdemes az IPA-t választanunk. Az „élmények” már mindig a használó által értelmezettek, amit a kutató saját értelmezése révén ért meg. Az IPA hermeneutikai megalapozása egy rugalmas, de mégis szabályokat követő elemzési rendszert alakít ki. Az elemzés során követhetjük a használó beszámolójának alakulását és a kutató megértési folyamatát. Így egy transzparens, az intuíció számára mégis nyitott megismerési módszerként jellemezhetjük az IPA-t.