AZ ÉN MOLEKULÁM – BIOETIKA ÉS EMBERI JOGOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN

Az „én molekulám” metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, embriókon, szövetmintákon, DNS-en végeznek beavatkozásokat.A könyv alapkérdése tehát, hogy mennyiben érinti, befolyásolja a molekularizálódás az eddig kialakított, emberre vonatkoztatott jogi szemléletünket. A könyv tematikus esszéket fűz össze, információt ad, elemez, töpreng, vagy, ahol már léteznek jogi megoldások, azokra reflektál. Ma már számos gyógyászati és kutatási tevékenységet nem is az emberi test egészén, hanem annak meghatározott komponensein végzik, a beavatkozás mégis kihathat nemcsak az érintett személy életére, de akár generációk sorsára is, sőt a beavatkozások nemcsak betegségek gyógyítását teszik lehetővé, de egyre inkább lehetőséget teremtenek a tökéletesítésre, az eddig átlagosnak tekintett emberi képességek túlszárnyalására.A biotechnológia jelenlegi fejlődése naponta készteti már meglévő fogalmaink átgondolására a kutatókat, társadalomtudósokat, pácienseket, orvosokat és természetesen a jogalkotókat, egészségpolitikusokat is. Az emberi test határainak, molekuláinak, a benne hordozott információnak és mindezek összességének kereskedelmi hasznosíthatósága a jogi gondolkodás és a jogpolitika számára is kihívást jelent. A könyv egyebek közt ezekre a kérdésekre is keresi a választ.Az etikai bizottságok tagjai, orvoskutatók, biológusok, reprodukcióval foglalkozó szakemberek, nőgyógyászok, genetikusok, jogászok, bioetikusok és a széles olvasóközönség egyaránt találhat a könyvben számára fontos és élvezetes részeket. A mű napjainkig követi a biotechnológia módszereinek fejlődését, és a génszerkesztési eljárással zárul. Mivel a biotechnológia eredményeit fokozatosan veszi át a napi klinikai gyakorlat is, a könyv nem a folyamatosan formálódó biotechnológiai jog összegzését nyújtja, hanem születését és kialakulását dokumentálja.