AZ ÉGBOLT GYÖKEREI – VERSEK AZ UTOLSÓ ÉVSZÁZADBÓL

Michal Habaj Az égbolt gyökerei című verseskötete a technológia és a nosztalgia témáit ötvözi, visszatekintve az emberi civilizáció "utolsó évszázadára". A versek a múlt és a jövő, a valóság és a digitális illúziók határán mozognak, bemutatva az emlékek rétegződését és a szerelem változó, gyakran elveszett természetét a modern világban. A kötet a fragmentációt, intertextualitást és iróniát használja a kulturális változások tükrözésére. A lírai én gyakran egy kiborg szemszögéből szólal meg, szembeállítva a hús-vér testet a mechanikus rendszerekkel és a digitális világ hidegségével. A könyvben a DAV baloldali értelmiségi mozgalomra való utalások is megjelennek.