AZ ANGOL IRODALOM TÖRTÉNETE 4. – AZ 1640-ES ÉVEKTŐL AZ 1830-AS ÉVEKIG. MÁSODIK R

A HARMADIK ÉS NEGYEDIK KÖTETBEN tárgyalt időszakot nem szokás egy­séges korszaknak tekinteni. A hagyo­mányos kultúrtörténeti, korstílusokon alapuló felosztás alapján a barokk, a (neo)klasszicizmus és a felvilágosodás, valamint a romantika irodalmaként vol­na azonosítható. Korszakolás helyett ez a két kötet azonban a hagyomá­nyos irodalomtörténeti narratívákra adott reflexiókkal szolgál. Mindeköz­ben a kötet szerzői arra törekedtek, hogy a kor irodalma a saját történeti közegében jelenjen meg. Ezért ebben a két kötetben az olvasó a kanoni­kusnak számító írókkal és írásokkal olyan szerzők és művek társaságában találkozik, akik és amelyek korábban kimaradtak az angol irodalomtörténet eddigi hazai feldolgozásaiból, ám a kor angol irodalmában jelentős szerepet játszottak.