AMIKOR EINSTEIN GÖDELLEL SÉTÁLT – KIRÁNDULÁS AZ ÉRTELEM PEREMÉN

Albert Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. A küllemre nagyon is eltérő két embert mi kötötte össze? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott hétköznapi fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen – mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a tudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították. Jim Holt (New York Times) esszéiben részben az ő, részben a hozzájuk mérhető tudósok lélegzetelállító gondolatait magyarázza el, miközben címlapokra emelt vagy éppen elfeledett életrajzi részletekbe kínál betekintést. Emmy Noether fizikustól kezdve a számítástechnikai úttörő Alan Turingon át a fraktálok felfedezőjéig, Benoit Mandelbrotig olyan személyiségeket ismerhetünk meg, akik döntő befolyást gyakoroltak arra, ahogyan a világra tekintünk, ahogyan a tudásunkra szert teszünk, sőt még arra is, ahogyan életünket vezetjük.Merész, gondolatébresztő szövegek… Történetek valódi emberekről és a valaha kigondolt legbonyolultabb matematikai, fizikai és filozófiai elméleteikről.NatureA legújabb kori gondolatok elegáns története… Holt a teológiáról és a kozmológiáról ügyesen tud váltani a költészetre, emlékeztetve arra, hogy a specializáció modern találmány.The New York Times